„Magasztald én lelkem Pétert a kősziklát és Pált, Krisztus egyházának választott edényét.”

Egy templombúcsú, mindig csepegtet valamit az Isten közelségének örökkévalóságából…És most több jeles alkalom is módot teremtett a közös ünneplésre a Debrecen-csapókerti Egyházközségben június 30-án. Az apostolfejedelmek ünnepét követő napon, a 12 apostolnak emléket állító vasárnapon az épp 12 éve (Szent Péter és Pál tiszteletére) felszentelt templom búcsúünnepét tartottuk. Ünneplésünkben nagyszerűségét fokozta, hogy azt egy igazi apostol utód, Kocsis Fülöp püspök atya vezette, aki nem mellesleg ezen a napon érkezett püspökké szentelésének ötödik évfordulójához.

Fontos nap ez folyamatosan fejlődő egyházközségünk életében, mikor a megannyi áldozatos munka megszentelődik azáltal, hogy nem mindennapi lelki ajándékok részeseivé lehettünk. Nem kevesebb hatalommal bírnak jelenkorunk főpapjai, mint Péter és Pál Krisztus egyházának választott edényei. Ami nem költői túlzást jelent, hanem Krisztus szándékának reális valóságát, melyben hatalmat adott az apostoloknak. ”Mi könnyebb? Azt mondani, hogy bocsánatot nyernek bűneid, vagy azt, hogy kelj föl és járj?” – kérdezi Jézus a farizeusoktól. A bűn korunk legfélelmetesebb betegsége, melyből gyógyulást, csak Isten adhat számunkra. Ahogy az egyházközségünk tagjai közül többen megjegyezték, Fülöp püspök atya szavai egyszerű, nekünk szólóak voltak, gondolatainak magvai mélyre gyökereztek szívünkben.

A templomkert kellemes zöldje ismét lehetőséget adott nekünk, hogy meghitt körülmények között Isten házának közelségébe feledkezve tudjunk ünnepelni. A gyermekeket ugrálóvár szórakoztatta, míg a felnőttek a sátrak árnyékában, jóízű ebédet fogyasztva zárták ezt a napot.